Széleskő

Tengerszem a Mátra lábánál
SZÉLESKŐ

Geológiai áttekintés
A Mátra a földtörténeti újkor harmadidőszakában keletkezett, a 9 és 25 millió éve zajlott miocén kori vulkánosság eredményeként jött létre, a Visegrádi hegységgel, a Börzsönnyel és a Zempléni-hegységgel egy időben. Erre a vulkanikus korszakra többek között jellemző az andezit, az andezit tufa, a riolit, a riolit tufa, valamint a nemesfémek, a földgáz és a barnaszén képződése. A korszakra jellemző felszíni formák a miocént követő kéregszerkezeti mozgások következtében feldarabolódtak, az északi régió fokozatosan kiemelkedett, míg a hegység déli része lesüllyedt, és ártéri területté válva feltöltődött agyaggal, homokkal, kavicsos hordalékkal. Ma már természetesnek számít a geológiai folyamatok során képződött ásványi nyersanyagok kitermelése, hasznosítása. Gondoljunk csak a recski ércbányára, a hatvan környéki sóderbányákra, vagy csak példaként említve a rózsaszentmártoni lignitbányát, mely 1950-es 60-as években az ország legnagyobb külfejtéses szénbányája működött, de számos homok és kőbányát is említhetnénk.
Az apci andezit bánya
Rózsaszentmártonból nyugatra haladva Apc felé elérkezünk a Mátra délnyugati lábának utolsó tagjai közé. Ez a régió a választóvonal a középhegység és az alföld között. Kis távolságokon belül fellelhetjük mindannak az eseménysorozatnak a nyomát, melyeket jegyzetünk fentebb említ. Itt a Nagy-Hársas (497 m) és a Somlyó-hegy (398 m) között az értékes építőanyag utáni kutatás eredményeként 1875-ben a Szent-Iványiak andezitbányát nyitottak, mely kemény és jó minőségű követ termelt. A kőfejtést az 1920-as évekbe kőzúzóval és kisvasúttal segítették. A kisvasút összekötötte a bányát az apci és a zagyvaszántói vasútállomással. A kezdetben lóval vont kocsikat később gőzmozdony váltotta fel, mely nyolc- tíz csillét is elbírt. A termelés az 1960-as években állt le, a rekultiváció során a vasutat elbontották. A bánya gödre megtelt csapadék- és talajvízzel, ma is a kifolyóig telített. Bár emberi tevékenység eredményeként jött létre, megjelenésében emlékezet egy tengerszemre.


A térség természeti értéke
Talajtani értékek
A Mátrában az alapkőzetnek megfelelő, andezit talajképződést irányító hatás érvényesül a tömör kőzeteken és a málladékokon egyaránt. A szintkülönbségek, a klimatikus viszonyok hatására létrejött növénytakarónak megfelelően alakulnak a változatos talajtípusok. A régiónak megfelelően a hegylábi területeken a csernozjom-barna erdőtalaj barnafölddel váltakozva fordul elő. Ezt váltja föl az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, mely különböző mértékben podzolosodhat, vagyis vastartalma oxidálódhat, rozsdásodhat. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és mindazon talajféleségek melyek az andezit málladékán alakultak ki, montmorillonit típusú agyagásványokat tartalmaznak. Ezek az ásványok nehezen bomlanak, hosszú ideig fennmaradnak, itt a felhalmozódási szintek agyagosak. A színes szilikátokat tartalmazó mállástermék sok vasat tartalmazhat, ezért színük többnyire vörösbarna, mely gyakran átszivárogva az alapkőzetig, azt is megszínezi. Bár az andezitek önmagában is jelentős a vasoxid tartalma. Ez okozza a tó körül magasodó sziklafalak vörös színét.


Növénytani értékekA Mátra lábára jellemzően a parttól távolabb a jellemző erdőtársulás a cseres-tölgyes erdő, melynek névadó fajai a csertölgy (Quercus cerris) kocsánytalan tölggyel (Qu. Petraea). A laza lombkorona szinttel rendelkező erdők cserjeszintje fejlett. Csak példaként említve néhány fajt, előfordul itt kökény (Prunus spinosa), cseregalagonya (Crataegus laevigata), felemáslevelû csenkesz (Festuca heterophylla), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus). Az aljnövényzet elemei közül csak a sziklákon előforduló Parmelia conspersa nevű zuzmót említeném, mivel a zuzmók jelenléte általánosan a levegő tisztaságát jelzi. A sziklák repedéseiben az áttelelő levélzetű, alig 10 cm-es északi fodorka (Asplenium septentrionale) egy a helyenként előforduló védett növényekből.
Állattani értékekHazánk valamennyi hüllő és kétéltű faja védett. Ezek közül a Mátra ezen régiójában találkozhatunk a ritka alpesi gőtével (Triturus alpestris), az erdei békával (Rana dalmatina), a foltos szalamandrával (Salamandra salamandra). Az erdei- és vízisiklót (Elaphe longissima, Natrix natrix) gyakran azért érik oktalan támadások, mert veszélyes kígyónak gondolják őket, holott teljesen ártalmatlan hüllők, ha békén hagyják őket. A hüllők közül előfordul még itt a fürge- és zöld gyík (Lacerta agilis, L. viridis). A ragadózó madarak közül közönségesnek mondható az egerészölyv (Buteo buteo), de rendszeresen megfigyelhető erre az egyik legnagyobb énekesmadarunk, a holló (Corvus corax) is.Ahogyan a hazai erdők többségében, itt is fellelhető a gímszarvas (Cervus elaphus), az őz (Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa). Állandó természetvédelmi és vadgazdálkodási dilemmát okoz ezeknek a nagytestű patásoknak a nagyszámú jelenléte. A sikeres vadászat érdekében általában nagyobb az egyedszámuk, mint az erdők vadeltartó képessége. Ezért a károsításuk sok helyen nagy mértékűek (a sziklagyepek taposása, a facsemeték rágása, az erdőfelújítások eredménytelensége). A nagyvadak között szintén vitatott a muflon (Ovis musimon) helyzete. Tájidegen, mert természetes előfordulása nem esik egybe hazánkkal. Őshazája Korzika, a Mátrába 1923-ben telepítették be, vadászati célokkal. Táplálkozási stratégiája szerint kedveli a nyílt, irtás területeket, ahová a honos nagy vadak nem szívesen járnak. Erdőgazdasági szempontból, ezeken a területeken újulhatna fel a faállomány, viszont ezzel táplálkozik a muflon. A nyílt területek taposásával jelentős mértékben fokozza a talajerózió mértékét, lerontva ezzel az egész erdő víz és tápanyag háztartását.
Rekreációs, felüdülést nyújtó értékekA bányaterület rekultivációja után a tó kedvelt kirándulóhely, sajátos megjelenésével számos látogatót vonz. Kedvelt horgászhely, búvárversenyek helyszíne, valamint geocaching találati pont is egyben. A közeli Somlyó-hegyen (mely szintén helyi jelentőségő természetvédelmi terület, egyedülállóan kiterjedt árvalányhajas lejtősztyepp közössége miatt) kiépített tanösvény útvonalába bekerülve szolgálhatja az ismeretterjesztést is a turisták gyönyörködtetése mellett.
A tó természeti értékeit veszélyeztető tényezők
A lakott településektől viszonylag távol eső térség, bár emberi tevékenység során jött létre, egyedi megjelenésével tájképi értéket képvisel, és ezen állapotán a további nem kívánatos beavatkozások, elsősorban a szennyezés, hulladéklerakás jelentősen rontanak. A tó közvetlen környezetében jelentős az olyan tájidegen fafajoknak a jelenléte, mint az erdei fenyő és az akác.Az erdei fenyő tipikusan a magasabb, hűvösebb, csapadékosabb régiókat kedveli. Egy hibás erdészeti szemlélet következtében azonban minden olyan területre telepítették, ahol más honos fafaj már nem volt képes megélni. Később azonban már olyan helyekre is ültették, ahová egyébként honos fajok telepítése lett volna elvárható, mint amilyen a kocsánytalan tölgy, a gyertyán, a bükk, és a velük elegyes erdőket alkotó fajok, megfelelő elegyarányt tartva. Az erdei fenyő azonban magas környezeti toleranciája miatt valóban megél bárhol, de láthatólag nem alkot életképes erdőket a legtöbb helyen. A globális klímaváltozásra adott reakciójaként a legtöbb telepített fenyves már kiszáradóban van, jelezve ezzel azt, hogy ezek a területek nem ideálisak számára.
Ezzel szemben az akác más jellegű problémákat vet fel a közösségekben való jelenlétével, terjedésével. A fehér akácot az 1800-as évek végén telepítették be az Alföldre azzal a céllal, hogy megkötése futóhomok buckákat. Agresszíven gyorsan növekedő fajról van szó, melynek levelei vékonyak, lombhullatás után jelentéktelen mennyiségű tápanyagot juttat vissza a talajba, rövid idő alatt teljesen kiéli azt a termőterületén. Gyors növekedésével és magas magtermelési rátájával még a felújulni képes honos fajokat is kiszorítja.

A tó tájképi és természeti értékeinek megőrzéséhez elengedhetetlen a természeteshez közeli állapotok fenntartása, helyreállítása. Fontos lenne az olyan alapvető kiszolgáló létesítmények elhelyezése, és folyamatos karbantartása, mint a hulladékgyűjtő konténerek. A hatékonyabb védelmet elősegítheti a védett terület méretének kiterjesztése. A talajerózió csökkentése a meredek oldalakon sürgető lehet. Az ezzel ellentétes következményekkel járó tarvágást kerülni kell, előnyben kell részesíteni a szálalásos erdőgazdálkodást.. A tájidegen fajok őshonos fajokra cserélését számos pályázat támogatja anyagi forrásokkal is. Továbbá célszerű lenne az erdő eredeti növényzetből álló cserje és aljnövényzeti szintjének fenntartása.

Kőrösi-Báti Edit zoológus, ornitológus
 

kOSÁRFONÓ TANFOLYAM

48 órás KOSÁRFONÓ TANFOLYAM INDUL!

Környezeti nevelési tréning a Zöld könyv kapcsán

A Zöld könyv bemutatása: A hatékony, cselekvésközpontú, és gazdaságosan megvalósítható környezeti nevelés. A fenntarthatóságot elősegítő környezeti kultúra elterjedésének elősegítése, tanácsok erdei iskola, témanap szervezéséhez, megvalósításához.

Kézműves hét 10. alkalommal Rózsaszentmártonban

2011 június 27-től július 01-ig már 10. alkalommal kerül megrendezésre Rózsaszentmártonban a település gyermekeinek a Kézműves hét.

Témanapon a hatvani diákok

A hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola negyedik osztályos tanulói témanap program keretében látogattak el Rózsaszentmártonba, ahol a Gyermekláncfű Egyesület szakmai vezetésével a Hagyományok mentén című program eseményén vettek részt

Témanapon a hatvani iskolások

Témanapon a hatvani iskolások

RÓZSA VENDÉGHÁZ



A falu központjába található a RÓZSA VENDÉGHÁZ  épülete. Kiváló helyszíne erdei iskola, ifjúsági és felnőtt csoportok „lélekpendítő" együttlétének, baráti találkozóknak, továbbképzéseknek, táboroknak.

Kapcsolattartó és információ:

Tóth István

0620/9685-791

E-mail:
tothistvan@gyermeklancfu.hu

Bővebb információért kattintson ide

RÓZSASZENTMÁRTON

Kölcsey út 80.

23 fő részére fogadóképes (egy 3 ágyas, két 6 ágyas, egy 8 ágyas  szoba), van mód 3 db pótágy elhelyezésére is. Az épületben van társalgó, jól felszerelt teakonyha, női és férfimosdó zuhanyzóval, WC-vel. Az udvaron parkolási lehetőség, tűzrakóhely, ping-pong asztal, streetbal, lengőteke.

Árak:

SZÁLLÁSKÖLTSÉG:

 

fűtés nélkül fűtéssel
  2500 FT/fő/éj fogyasztott gázm. x gázár

t

   
pótágy    1000 Ft/fő/éj fogyasztott gázm. x gázár

Mosatási költség:

800 Ft/ágynemű garnitúra

Iratkozzon fel hírlevelünkre

E-mail:

Vasúti menetrend

Honnan:
Hova:
Mikor:
 
Amennyiben más menetrendre is kíváncsi kattintson ide (ELVIRA)

Autóbusz menetrend

Honnan:
Hova:
Mikor: