ERDEI ISKOLASZOLGÁLTATÁS ÉS A KETTŐ BEMUTATÁSA

ERDEI ISKOLA FOGALMA

Erdei iskola - egy szó, két fogalom

Az erdei iskola kifejezés egyszerre két fogalmat takar:-       Sajátos iskolai nevelési-oktatásszervezési egység.-       Környezethez illeszkedő tereptanulmányok megvalósítását biztosító, ehhez megfelelő környezettel, eszközökkel, ismerethordozókkal, ellátással és szakmai személyzettel rendelkező szolgáltatás, illetve annak telephelye.

Erdei iskola, mint címszó

Magyar pedagógiai lexikon (1933, Révai kiadás)Erdei iskola: A szabadlevegős iskola legismertebb faja. Célja kettős: megóvni a gyenge szervezetű aszténiás, többnyire tuberkulotikusan fertőzött vagy komolyan veszélyeztetett tanulót a megbetegedéstől a természeti tényezők (nap, erdei levegő) rendszeres testápolás, jó táplálék és a környezetből való kiemelés által, másrészt biztosítani az odautalt gyerekek részére a tanulmányokban való haladást. A kiválasztás gondos orvosi vizsgálattal történik. A felvett tanulókat külön kocsik szállítják a gyülekező helyekről a városhoz közel fekvő erdei iskolákba, ahonnan csak estefelé térnek vissza. Az iskolák nagy része tavasztól őszig van nyitva, újabban számos erdei iskola teljes tanéves iskolává alakult át. A tanítás koedukációs, az órák 30-35 percesek, osztályonként 15-20 tanulóval. A nap java részét a tanulók játékkal, kertészkedéssel, szlöjdmunkával töltik. Ebéd után két órát pihennek. Az iskolák nagyobbik része hálótermekkel rendelkezik és a tanulókat vagy azok egy részét éjszakára is ott tartja.

Pedagógiai lexikon (1976)Erdei iskola: egészségügyi és egyben oktatási intézmény. Feladata megóvni a gyenge szervezetű, betegségre hajlamos tanulókat a megbetegedéstől a természeti tényezők (nap, erdő, magaslati levegő) kedvező hatásainak érvényesítésével, egyben biztosítani a tanulmányokban való haladást. Az erdei iskolák egész évben nyitva vannak. A beutalt tanulók játékkal, sporttal és tanulással töltik idejüket megfelelő pihenőidők beiktatásával.

Pedagógiai lexikon (1997)Erdei iskola:A XIX. És XX. Századforduló táján kibontakozó szabadlevegős iskola egyik típusa. Az egészséges hegyi, erdei környezetben létrehozott bentlakásos intézményeknek jelentős gyógyászati, egészségnevelő szerepe volt, a mozgalom kezdetben a tüdőbeteg vagy veszélyeztetett gyerekek egészségvédelmét, továbbá a beutalt gyerekek iskoláztatását szolgálta. Az erdei iskolák tanulói a nap nagy részét – kerti munkával, játékkal, sporttal, szlöjddel foglalkozva – a szabadban töltötték. Az elsősorban egészségügyi-gyógyitó intézménynek tekinthető erdei iskolák hagyománya az 1860-as évekre nyúlik vissza.A mai erdei iskolák részben követik a reformpedagógiai elődök hagyományait, de a környezeti nevelés új szemléletével és komplex feladatrendszerével bővülnek. Didaktikailag is újat hoznak, amennyiben a megismerési folyamatot az élet természetes integráltságára építik fel. Időlegesen feloldják az iskola hagyományos tantárgyi rendszerét úgy, hogy tanítási-foglalkoztatási programjukat elsődlegesen projektmódszerrel szervezik. A projekt középpontjában az erdei iskola helyszíne, környezete áll.

Környezetvédelmi lexikon meghatározásai (2002):Erdei iskola és erdei iskola szolgáltatás-       erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségén alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.-       erdei iskola szolgáltatás az a szolgáltatás, amely a nevelési- és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszínt, az arra kidolgozott szakmai programot, és a tervezett tevékenységekhez szükséges szakembereket, eszközöket és anyagokat a pedagógusok igényei és elvárásai szerint szakszerűen és rendszerszerűen biztosítani kész és képes.

Erdei iskola zsurnaliszta meghatározása (2002.)Az erdei iskola az iskolai tanítás sajátos, a hagyományos tanóráktól eltérő formája. A tanulók ilyenkor az iskolájuk, lakóhelyük környezetétől eltérő helyszínen, általában természetközelben tanulnak néhány napig. Tananyag lehet mindaz, ami ott a valóságban, közvetlenül megfigyelhető, megvizsgálható, felfedezhető. A problémák, konfliktusok megoldása, szabadidejük megszervezése során jobban, több oldalról ismerhetik meg egymást- és ezzel együtt önmaguk képességeit is- a tanulók. Az erdei iskola tehát mind a környezeti nevelés, mind a közösségformálás kiváló terepe.

2001. márciusi Zárókonferencián elfogadott, hivatalosan használatos fogalmak:

·        Erdei iskolaAz erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő kölcsönösségén alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.    

·        Erdei iskola szolgáltatásAz erdei iskola szolgáltatás az a szolgáltatás, amely az erdei iskola nevelési- és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszínt, az arra kidolgozott szakmai programot, és a tervezett tevékenységekhez szükséges szakembereket, eszközöket és anyagokat a pedagógusok igényei és elvárásai szerint szakszerűen és rendszerszerűen biztosítani kész és képes.

Az erdei iskola jellemzői

·        az erdei iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi;

·        helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja;

·        a szorgalmi időben valósul meg;

·        helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természetközeli környezet;

·        a megismerés és ismeretalkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, ember által létesített és szociokulturális környezete;

·        a program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít;

·        az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projekt módszer alkalmazására építi;

·        az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést;

·        lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását illetve megerősítését.Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata tehát a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A „máshol-lét” élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes.  

Az erdei iskolai és a hagyomá-nyos tantermi tanítás közötti legfontosabb különbségek:

·        A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő (környezetadekvát) oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tanagyagot saját érdeklődése alapján.

·        A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek.

·        Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezetadekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia.

·        A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges (holisztikus) megismerés számára is.

·        Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg a környezethez illeszkedő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik.

·        A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi.

·        Az erdei iskola élménypedagógiai szemlélet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel.

·        A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program ellenben elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret.

·        Az erdei iskola helyszíne egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának.

·        A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában.

Az erdei iskola egyszerre komplex és integrált.

·        Komplex, mert vizsgálódásának tárgya több, különböző, de egymással belső összefüggésben álló működési területhez egyszerre tartozik. A környezet, mint rendszer csak ezek együtteseként, működő egészeként értelmezhető.

·        Integrált, mert összetevőit mindig az ember és környezete viszonyának tükrében vizsgálja, s ez a kapcsolat integrálja az ennek megértéséhez szükséges tudást is.

Ki, mi lehet Erdei Iskola Szolgáltató?

AZOK A SZOLGÁLTATÓK, AKIK EGYSZERRE ÉS EGYIDŐBEN A KÉTFELTÉTELNEK NEM TUDNAK MEGFELELNI,

NEM TEKINTHETŐK

JELEN ÉRTELMEZÉS SZERINT

ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÓKNAK  

AZ ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÓK MINŐSÍTÉSE

1.     Bevezetés2004 őszén a kormányzati, közoktatási, szakmai, szolgáltatói érdekeket képviselő, valamint a szolgáltatók minősítési rendszerének kidolgozását felügyelő Érdekegyeztető Tanács új javaslatot tett az Erdei Iskola Programot létrehozó és támogató Tárcaközi Bizottság (TB) részére. A javaslat alapján a TB felkérte az Érdekegyeztető Tanácsot a Szolgáltatók által felügyelt önminősítési rendszer kidolgozására, a már elkészült akkreditációs rendszer dokumentumainak alapján. Ebben a rendszerben egy, a Szolgáltatók által választott testület végzi az eljárást, a KöNKomP szakmai támogatást nyújt, és a Tárcaközi Bizottságnak felügyeleti joga van a folyamat végén a védjegy odaítélésénél.A ÉT nem adta fel katalizáló szerepét az Erdei Iskola Program kapcsán meghatározott célok megvalósításában, a hazai fenntarthatóságra nevelésében, a közoktatásban történő elterjesztésében, meghonosításában. Prioritásai között szerepel a fenntarthatóság, a környezettudatosság gondolatkörének terjesztése, az együttműködések ösztönzése szervezetek és intézmények között, térségi, térségek közötti, illetve régiós szinteken, új pedagógiai módszertani ismeretek és megoldások terjesztése.

E célok megvalósítása érdekében:az erdei iskola szolgáltatók minősítése a Szolgáltatók által megválasztott Érdekegyeztető Tanács (ÉT) kezdeményezésére a KöNKomP szakmai felügyelete mellett 2004. december 1-től indult. A minősítés önkéntes és önköltséges, a részvétel valamennyi Szolgáltató saját egyéni felelőssége. A minősítés technikai szervezését és lebonyolítását a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) végzi az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodás alapján. A minősített Erdei Iskola Szolgáltató cím odaítéléséről a független Szakmai Bizottság értékelése alapján, az Érdekegyeztető Tanács ítéli oda.

Lényeges időpontok:

·        2004. december 1-től december 31-ig regisztráció
(Regisztrációs űrlap letölthető a KOKOSZ honlapjáról
www.kokosz.hu)

·        2005. február 28-ig Önértékelés elkészítésére, beküldése

·        2005 tavasza: látogató szakértők felkeresték mindazon Erdei Iskola Szolgáltatókat, aki az Önértékelést beadták és a helyszíni látogatás után véleményezték a Szolgáltatót

·        2005. június: a Szakértő Bizottság javaslatát értékelte az Erdei Iskolák Érdekegyeztető Tanácsa, majd a döntést a Tárcaközi Bizottság elé benyújtotta

·        2005 július: a Tárcaközi Bizottság jóváhagyta az előterjesztést

·        2005 augusztus 25: ünnepélyes keretek között átadták az 56 minősített Erdei Iskola Szolgáltatónak az okleveleket

·        2005 augusztusától jelenig több Erdei Szolgáltató kapta meg a minősítést.A minősített Erdei Iskola Szolgáltatók névsora, bővebb információ  a www.kokosz.hu honlapon található.A regisztráció folyamatos az Erdei Iskola Szolgáltatók részére. 

2.     A minősítés előnyei

·              Az erdei iskolák minőségbiztosítására és –fejlesztésére kidolgozott Erdei Iskola Szolgáltatók minősítésének tartalmát a gyakorlatban működő, több éves tapasztalatokkal rendelkező, az erdei iskolázás különböző szektoraiból érkező szakértői csoport dolgozta ki. Nem felülről jövő, hozzá nem értő, gyakorlatban járatlan „team” hozta létre.

·              A munkát és annak eredményét az országban aktívan tevékenykedő, erdei iskolázással foglalkozó Szolgáltatók által megválasztott testület felügyelte. Munkája során döntéseket hozott eldöntendő kérdésekben, és tartalmi kiegészítésekkel emelte a minősítés tartalmának színvonalát.

·              A kidolgozás folyamata során készülő munkaanyagot az ország különböző részein más-más szektorokban tevékenykedő Szolgáltatók látták és véleményezték.

·              Az erdei iskoláztatók érdeke, hogy a médiában kizárólag pozitív visszhangja legyen a szakmának, ez ellenőrizetlen körülmények között nem garantált. A minősítés közös érdekeket véd.

·              Az Erdei Iskola Szolgáltatók különböző szektorokból vannak. Egymással szembeni bizalmatlanság negatívan hat a szakma külső megítélésére, fejlődésére. A minősítés mindenki számára ugyanazokat a követelményeket támasztja, így a sokszínűség mellett az elvárt minőség alatt senki sem dolgozhat. Bízhatnak egymás minőségi szolgáltatásában.

·              A minősítés feltárja a szolgáltató előtt jelen állapotát. Segítségével fejlesztési irányokat határozhat meg saját magának. Ha ezeket az általa is elvégezhető munkákat külső cégre bízza, sokba kerül, ha nem végzi el, elfásul, elsorvad. A minősítés olcsó és célravezető megoldást kínál, függetlenül a Szolgáltató intézményi nagyságától.

·              A minősítés leszűkíti a szolgáltatói kört. Egy bővülő piacon kevesebb, de jó minőséget biztosító szolgáltatói kör fog osztozni, ami a minősítetteknek egy jobb és biztosabb megélhetést nyújt.

·               Minőségbiztosított erdei iskolákat az állam is szívesebben támogat.

·              Az erdei iskolázásból következő pozitív image a szolgáltató egyéb tevékenységeit is jobb megítélés alá helyezi.

·              A minősítési rendszer szakmai fejlődést generál az erdei iskola mozgalom különböző szereplőiben, katalizátorként működik.

·              A szolgáltatási helyeken kialakított környezettudatos infrastruktúra vonzó a nem erdei iskolázó csoportok terjesztéséhez a társadalom más korosztályában is.

·              A minőségbiztosítás referencia

·              A minősített Erdei Iskola Szolgáltatók egységes megjelenése nyomást gyakorolhat az Őket érintő kérdésekben (pl. jogi szabályozás)Az erdei iskolai minőségfejlesztésében való részvétel hatása a szertorokra:Vállalkozások

·         Az erdei iskolázás hozzájárul a szálláshelyek jobb kihasználtságához

·              Reklámlehetőség

·              Biztosabban kalkulálható bevételekErdészet

·              Hozzájárul az erdészeti munka megismeréséhez és jobb megítéléséhez

·              Csökkenti az elszigetelődést

·              Szakmai fejlődést biztosít nem erdészeti irányvonalonNemzeti Park

·              Növeli a Nemzeti Parkok ismertségét, jobb megítélését

·              Tudatformálásával hosszú távon hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez

·              A minősítési rendszerben érvényesítheti a természetvédelem szempontjait, és hatással lehet az erdei iskola valamennyi szereplőjéreEgyéb szervezetek

·              Szakmai megbízásokat kap

·              Működési forrásokhoz jut·              Ismertsége nő·              Kapcsolatrendszere bővül  

3.     A minősítési rendszer alapelvei

·        A minősítés a már működő, jó gyakorlattal rendelkező szolgáltatói kört kívánja minősíteni, hogy az állami források a tapasztalattal rendelkező, bejáratott, minőségi szolgáltatást nyújtó szervezetekhez és programjaikhoz kerüljenek.

·        A minősítés az újonnan alakuló Erdei Iskola Szolgáltatókat sem kívánja kizárni a szolgáltatói körből, inkább segíti Őket szolgáltatásuk kialakításában és a minősítés megszerzésében.

·        A minősítési rendszer működtetésének hosszú távú célja nemcsak a Szolgáltatók egyszeri minősítése, hanem folyamatos belső fejlesztő munkájuk megalapozása is.

4.     A minősítési eljárás szereplői

A minősítést a bejelentkező Szolgáltató kezdeményezi. Az eljárást a KOKOSZ (Iroda), mint a Szakmai Bizottság titkársága és a minősítési eljárás technikai lebonyolítója végzi látogató szakértők bevonásával. A minősítési eljárás eredményéről szóló döntést a Szakmai Bizottság és az Érdekegyeztető Tanács készíti elő. A végső döntést az Érdekegyeztető Tanács hozza meg.

5.     Ki kérheti szolgáltatása minősítését?A minősítésre Erdei Iskola Szolgáltatók jelentkezhetnek. Az erdei iskola szolgáltatás meghatározására a következő definíciót használjuk:Az erdei iskola szolgáltatás az a szolgáltatás, amely az erdei iskola nevelési- és tanulásszervezési egység megvalósításához megfelelő helyszínt, az arra kidolgozott szakmai programot és a tervezett tevékenységekhez szükséges szakembereket, eszközöket és anyagokat pedagógusok igényei és elvárásai szerint szakszerűen és rendszerszerűen biztosítani kész és képes.

A minősítésre olyan szolgáltatók jelentkezhetnek, melyek

·        rendelkeznek saját, kidolgozott erdei iskola programmal és legalább egyszer már meg is valósították azt;

·        vállalják, hogy a minősítési dokumentumaikban bemutatott feltételek alapján a jövőben más szervezetek (közoktatási intézmények) számára – megfelelve a szakmai követelményrendszernek – erdei iskolai szolgáltatást nyújtanak;

·        regisztráltatták magukatA minősítésnek tehát feltétele, hogy a bejelentkező Szolgáltató rendelkezzen saját, a Követelményrendszerben meghatározott mennyiségű programmal, melyet saját, vagy külsős megbízott szakemberekkel valósít meg.Az infrastrukturális feltételeket (szállás, étkezés), valamint a szakmai programot végrehajtó szakembereket a Szolgáltató biztosíthatja szerződéses, megbízásos úton is.Jogi szempontból a szolgáltatók lehetnek Magyarországon bejegyzett

·        belföldi jogi személyek;

·        belföldi székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok;

·        egyéni vállalkozók.Erdei iskola szolgáltatónak tekinthető – tehát jelentkezhetnek minősítésre – azok az oktatási intézmények is, melyek más iskolák számára is nyújtanak erdei iskola programot.

6.     A minősítésA szolgáltatások minősítése három területre terjed ki:

·        a Szolgáltató által biztosított szakmai programra;·        a szolgáltatást nyújtó szervezet alkalmasságára;

·        a szolgáltatás infrastrukturális hátterére.A minősítés kizárólag a Szolgáltató által biztosított programokat, modulokat vizsgálja, tehát nem foglalkozik a szolgáltatást igénybe vevőiskolák által hozott programmal. Ez semmilyen formában nem lehettárgya a minősítésnek.A minősítés egyszintű, a folyamat lezárásaként a Érdekegyeztető Tanács a „Harkály” embléma 4 évre történő odaítéléséről dönt, melynekhasználata a Szolgáltató szervezet joga.A minősítés jogosítja az Erdei Iskola Szolgáltatót, hogy a minősített modulok, illetve program elvégzéséről tanúsítványt állítson ki a résztvevő gyerekek számára.Az Erdei Iskola Szolgáltató csak azokat a programjait, moduljaithirdetheti minősítettként, melyekre megszerezte a minősítést.

7.

Erdei iskola jellemzői

Az erdei iskola jellemzői
· az erdei iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi;
· helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja;
· a szorgalmi időben valósul meg;
· helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természetközeli környezet;
· a megismerés és ismeretalkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, ember által létesített és szociokulturális környezete;
· a program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít;
· az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikákra, a projekt módszer alkalmazására építi;
· az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést;
· lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását illetve megerősítését.
Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata tehát a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A „máshol-lét” élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes.
Az erdei iskolai és a hagyomá-nyos tantermi tanítás közötti legfontosabb különbségek:
· A tantárgyak tanítása során általában elsődleges és adott az elsajátítandó tananyag. A fogalmak bővülését és mélyülését a tananyag egymásra épülése biztosítja, ezért a tananyag tantervi szerkezete a tanulás folyamatát is strukturálja. A környezethez illeszkedő (környezetadekvát) oktatás során a megismerési folyamat az élet természetes komplexitásához igazodik. A tanulás szerves részévé válik a környezet és az ember kapcsolatának megértése. A környezet tulajdonságainak, jelenségeinek, folyamatainak felismerése és értelmezése, problémáinak feltárása és az értékekhez való viszonyulás egyaránt igényli új ismeretek megszerzését és a meglévők új helyzetben való felhasználását. A helyszín által felkínáltak közül a tanuló maga választhatja ki a tanagyagot saját érdeklődése alapján.
· A tantárgyak egy tudományhoz, műveltségi területhez kötődőek. Az erdei iskolai tanulási tartalmak a környezet és az élet összetettségére, természetes integráltságára épülnek.
· Míg az egyes tantárgyak tanulása az adott tudományág sajátos logikája szerint építkezik, s ennek elsajátítása nélkülözhetetlen a megértéshez, addig a környezetadekvát tanulás során a megismerés rendszerét a tanulónak magának kell létrehoznia.
· A tanórák során folyó ismeretszerzés elsősorban a valóság elemző, analitikus megismerésére alapoz. Az erdei iskolában a tananyagként kínálkozó valóság összetettsége viszont jó lehetőséget kínál az egészleges (holisztikus) megismerés számára is.
· Az egyes tantárgyak inkább a konvergens, míg a környezethez illeszkedő tanulási helyzetek elsősorban a divergens gondolkodást fejlesztik.
· A tantárgyak tananyagának elsajátítása jellemzően tankönyvöz, taneszközhöz kapcsolódik, az erdei iskolában a tanulást a közvetlen, természetes megismerés eszközeinek használata és technikáinak elsajátítása szervezi.
· Az erdei iskola élménypedagógiai szemlélet kíván. Azaz a megtanult tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel.
· A tantárgyi tanulás jobbára individuális tevékenység, az erdei iskolai program ellenben elsősorban a közösségi, szociális tanuláshoz nyújt színteret.
· Az erdei iskola helyszíne egyszerre értelmezhető valóságos és szimbolikus környezetként. Igen kedvez mindez a dramatikus formák, a drámapedagógiai eszközök alkalmazásának.
· A tanulási helyzetek, a közösségi tevékenységek és a szabadidő nem válik el élesen az erdei iskolában.
Az erdei iskola egyszerre komplex és integrált.
· Komplex, mert vizsgálódásának tárgya több, különböző, de egymással belső összefüggésben álló működési területhez egyszerre tartozik. A környezet, mint rendszer csak ezek együtteseként, működő egészeként értelmezhető.
· Integrált, mert összetevőit mindig az ember és környezete viszonyának tükrében vizsgálja, s ez a kapcsolat integrálja az ennek megértéséhez szükséges tudást is.
Ki, mi lehet Erdei Iskola Szolgáltató?